A minap egy pisilőeszközről szóló cikk kapcsán olvastam egy hozzászólást, ami miatt majdnem a monitorra köptem a kávémat. A fickó azt írta, hogy „olyan pisilőizét kéne csinálni, mint egy farok és akkor a nők csak feldugnák, és biztosan nem folyna mellé a pisi”. Nos ez a fickó, ha hinni lehet az adatlapjának, akkor nem egy kisgyerek volt, hanem egy felnőtt férfi. Valaki válaszolt is neki, hogy „hát te sem sok puncit láttál még életedben”. Remélem, hogy így van… Mert döbbenet, hogy egy felnőtt ember, aki mondjuk szexuális életet is él, ennyire nincsen tisztában az alapvető női anatómiával.

De álljunk is itt meg egy pillanatra. Mit várunk a férfiaktól, ha mi sem ismerjük magunkat? Pedig sajnos ez a helyzet. Döbbenet, hogy mennyire nem ismerjük a saját testünket. Nem tudjuk, hogyan működünk. Mi a termékenységünk ritmusa. Vagy hogy egyszerűen anatómiailag miként épül fel a rendszerünk. Gátlásosak vagyunk önmagukkal szemben.

És ez alapvetően nem a nők hibája, ez inkább szociológiai kérdés és nagyon erős társadalmi beidegződések húzódnak mögötte. A szexuális nevelés hiánya. A nőkre irányuló negatív folyamatok. Gondoljunk csak arra, hogy milyen szavaink vannak a női nemiszervre? Mert sajnos még mindig benne van a közbeszédben, hogy „a csúnyája”, a menstruáció, mint „betegség”, esetleg „azokon a napokon”, a szex pedig, mint „házastársi kötelesség”.

Vagy arra, hogy a teljesen természetes hüvelyi folyástól tisztátalannak érezzük magunkat és mindent megteszünk, hogy – a reklámok és a média sugallata által – frissnek és tisztának érezzük magunkat. Nem tudjuk, hogy a hüvely öntisztító, és hogy a méhnyaknyák a termékenység egyik jele, ami a bugyin is nyomot hagy.

És bizony ez már-már általános szégyenérzetet szül, ami körüllengi a női szexualitást. Mert úgy csinálunk, mintha a menstruáció, a méhnyaknyák vagy a vaginánk illata valami szégyenteljes dolog lenne. Pedig természetes. Mindannyiunkkal ez van, akkor meg mi a gond?

Nem is tudom, hogy sírjak vagy nevessek azokon a furcsa orvosi vitákon, amelyek a női szexualitást vonják kétségbe. Biztosan belefutottatok már olyan cikkbe, ami azt taglalja, hogy mi az értelme a női orgazmusnak… (Köszi!). Hogy létezik-e egyáltalán G-pont vagy hüvelyi orgazmus… Orvos tollából származó mondat: „A magam részéről én hiszek a nők beszámolóiban, és az ellenkező bizonyításáig elfogadom a vaginális orgazmus létezését.” Ez valóban nagyon kedves, hogy el tudja hinni azt, amit nők a saját tapasztalataik alapján állítanak…

De miért is kell(ene) ismernünk a testünket?

Mert a tudás hatalom. A tudás kontroll. A tudás felszabadít.

Hű, ez most így mintha mozgalmi dolognak hangzana, pedig nem az. A lényeg, hogy amíg nem tudod, mi zajlik a testedben, addig azt mondanak neked, amit akarnak.

Például elmész az orvoshoz, mert görcsöl a jobb oldalon a hasad, esetleg még vérzel is egy kicsit, és megállapítod, hogy nagy baj van, elkaptál egy fertőzést vagy még rosszabb. És az orvos lehet, hogy elkezd kivizsgálni, mert ezek a jelek tényleg utalhatnak súlyosabb problémára, és kialakul egy betegségtudatod, egy érzés, hogy valami nem stimmel veled. Holott, ha ismernéd a termékenységed működését, figyelnéd magad, akkor pontosan tudnád, hogy ez a peteérésed jele, és csak akkor fordulnál nőgyógyászhoz, ha tényleg gond van, ha tényleg fertőzést észlelsz, mert tudnád, hogy mi az, ami eltér a megszokott ritmusodtól.

Vagy mondjuk hormonmentes fogamzásgátlási módszert választanál a gyógyszer helyett, de az orvos lebeszél, mert szerinte nem biztonságos. Ha ismered a biológiádat és tudod, hogy mi hol van és hogyan működik, akkor magabiztosan tudsz nyilatkozni arról, hogy neked milyen fogamzásgátlási alternatíva felelne meg igazán.

Ha ismernénk magunkat, akkor mernénk beszélni arról, hogy ami hónapról hónapra a testünkkel történik, az nem szégyellni való jelenség.

Ha ismerjük a testünket, magabiztosak vagyunk és vannak rá szavaink. Akkor el tudjuk mondani a párunknak, hogy nekünk így és így a jó az ágyban.

Ha megismered magad, az nagy lépés abba az irányba, hogy igazán szeresd is a tested.

El sem hiszitek, hogy mennyire felszabadító ismerni a testünket, a termékenységünket! Hihetetlen önbizalmat ad, ha pontosan tudod, hogy mi hol van és hogyan működik. Nem véletlen, hogy azok a nők, akik megtanulják és elsajátítják a tüneti hőmérőzés módszert, egészen megszállottá válnak. (Bevallom én is az vagyok…) 🙂

Szóval hajrá, lányok! Önismeretre fel!