Hüvelyi izomzat, inkontinencia, kismedencei fájdalom, idegen test érzés… Mit csinál egy urogynekológus? Mi az a fájdalomszindróma? Miért van egyre több beteg, akit ez érint? Ha tehetjük, leginkább mi az, amit ne tegyünk, ha elkerülnénk a kismedencei problémákat? Milyen, amikor a klinikai tapasztalatok ellentmondanak a tanulmányoknak? Milyen eszközök segítenek a fájdalom elleni harcban? És mi van a menstruációs kelyhekkel? Mik a vaginizmus fokozatai?

TARTALOMMUTATÓ

0:00 Vendégünk: dr. Oláh Orsolya szülész-nőgyógyász szakorvos, urogynekológus

5:40 Fájdalom szindróma

10:10 A kismedencei izomzat egészsége

21:00 Mit NE csináljunk a kismedencei izmok egészsége érdekében?

27:05 Kezelési lehetőségek

42:20 Állapotfelmérés – kihez fordulhatunk probléma esetén?

47:50 Tornatípusok

56:50 Menstruációs kelyhek: valóban „sorvasztják” a hüvelyizomzatot?

1:03:30 Vaginizmus, túl feszes hüvelyi izomzat

• Fájdalom szindróma a test bármely területén előfordulhat. Ez olyan krónikus fájdalmat jelent, aminek a hátterében (már) nem mutatható ki organikus, szervi eltérés. Általában valamilyen organikus problémából indul, majd a fájdalom mint tünet hosszasan fennmarad. A testmozgás jó hatással van erre az állapotra – a korábbi generációkban ez adott volt, hiszen egyszerűen csak a háztartás ellátása is (gépek hiányában) nagy fizikai aktivitást kívánt egy nőtől.

• Általában van egy hajlam ezekre a kórképekre, pl. gyengébb kötőszövet vagy medencefenéki izomzat hajlamosíthat a problémák kialakulására. Optimális esetben sokáig nem jelentkeznek a tünetek egészen idős korig, de pl. egy traumás szülés előbbre hozhatja a tüneteket. A változókor szintén kritikus pont, de sajnos nem látjuk előre, kinél mi várható, mert nagyon egyéni lehet. A prevenció (pl. Kegel gyakorlatok) sokat segíthet. Ami egyértelműen ellenjavallt (kockázati csoporttól függően), az a nehéz súlyok emelése. (Meglepő módon a futás okozta problémák nem kifejezetten jellemzőek.)

• A szülés utáni süllyedéses és inkontinens panaszoknál a műtét nem opció az első években (amíg még kicsi a gyermek és mindenképpen emelgetni kell, mert a kiújulásnak ekkor nagy a kockázata), ezért leginkább a gyógytornás kezelés javasolt. Léteznek kivehető kockapesszáriumok, amit elsősorban a fiatal korosztálynál alkalmaznak. Az idősebb korosztály számára pedig elérhető állandóan viselhető pesszárium is. További megoldást jelenthetnek a hüvelysúlyok (pl. Kegel tréner), biofeedback eszközök, stimulátorok.

• Nem egyszerű sajnos probléma esetén megfelelő szakemberhez fordulni. Országos szinten kb. 10 gyógytornász foglalkozik a hüvely állapotának felmérésével. Egy általános nőgyógyász leginkább azt tudja megállapítani, ha rendben van a hüvelyi izomerő. Szülés után a hazamenetelkor, valamint a 6 hetes kontroll során nagyon jó lenne egy ilyen állapotfelmérés a friss anyukáknak. (A Doktornő Facebook-csoportja: Medencefenék problémák.)

• Sok medencefenék  tornatípus elérhető (világszerte a legismertebb a Kegel, itthon a Kriston intimtorna, Aviva torna stb.). Mégis a legmegbízhatóbb segítség egy kompetens gyógytornász lehet. Előfordul olyan, amikor valaki egyszerűen csak nem érez rá a megfelelő izomcsoport „mozgatására”, szorítására – ez nagyon jól fejleszthető egyéni terápia során. Fontos a jó technika elsajátítása, hogy tényleg hatékonyan tudjuk erősíteni ezeket az izmokat.

• Az anatómia egyértelmű választ ad a menstruációs kelyhek kapcsán felmerülő kételyek eloszlatására. Amikor feltesszük a kelyhet, az ráül a kismedencei izomlemezre a boltozat szintjén. Tehát csupán a felhelyezés és levétel során történő néhány másodpercig érintkezik konkrétan az eszköz ezzel az izomlemezzel, „elsorvasztani”, károsítani éppen ezért nem tudja. A hüvelyfal simaizma – amit akaratlagosan nem tudunk mozgatni (gátizomtorna esetén is a fent említett izomlemezt eddzük, nem a hüvelyfalat) – a hüvelyi eszköz kivétele után rögtön regenerálódik, visszaáll a szokásos vérkeringés, és a néhány órás viselési idő egyáltalán nincs semmilyen káros hatással rá.

• A gyenge hüvelyi izomzat mellett ritkábban bár, de előfordul túl feszes izomzat is (ezidáig vaginizmusként emlegettük, de új kifejezés rá a genitopelvikus behatolási és fájdalomzavar). Ez egy összetett kórkép, nem csupán a medencefenéki izomzat görcséről van szó, sokszor komoly pszichés faktorok is közrejátszanak. Okozhatja egy kezdeti gyulladás, amire reflexesen kialakul az izomgörcs, vagy akár szexuális abúzus is húzódhat a háttérben. Általában a fájdalom-félelem-görcs hármasa minden ilyen esetben jellemző a páciensre. A kezelés során az izomzat normál alaptónusát próbálják visszahozni fizioterápia során (pl. szilikon dilátorok, indirekt lazítógyakorlatok segítségével), valamint sokszor pszichológus, gyógyszeres terápia is szükséges lehet. Önmagában ez nem jellemző kórkép, mindig van valamilyen előzménye.

• A szülés után szerencsés esetben csak a szoptatás alatti normális atrófia áll a fájdalmas szex hátterében. Ilyenkor a nő hormonális státusza megváltozik, a hüvely állapota meglepően hasonlít a változókori állapotra (érzékeny, elvékonyodott, sérülékeny). Helyi ösztrogénkrémmel nagyon jól kezelhető, de a szoptatás végével (vagy legalább a hozzátáplálás megkezdésekor) már javulni szokott magától is a helyzet. A gátseb esetén segíthet a masszázs (akár gyógytornász által), vagy súlyos esetben sebészeti beavatkozással is orvosolható.