Évadzáró részünkben összeszedtük, hogy mik azok a legnagyobb tévhitek, mítoszok, amivel Janka munkája során az elmúlt években találkoztunk. Felfejtjük a misztikumot a PMS-ről, a csiklóról, a 28 napos ciklusról és a spontán ovulációról. Beszélünk a természeti szépségek és a női test elragadó kapcsolatáról, valamint arról is, hogy a tudás vajon inkább emel vagy elbizonytalanít. A végén pedig – mielőtt elmegyünk adásszünetre – jövünk egy nagy bejelentéssel is…

TARTALOMMUTATÓ

0:00 Mai téma: A női test mítoszai
03:55 PMS vs. hiszti?
13:35 Csikló
19:55 Szoptatás és menstruáció alatti teherbeesés
30:25 28 napos ciklus
38:00 14. napi ovuláció
47:20 Spontán ovuláció
58:20 Méhnyaknyák – folyás, betegség?
1:05:35 Nagy bejelentés! 🙂

GONDOLATOK A RÉSZBŐL…

• Rengeteg mítosz, téves információ, sőt butaság kering a neten a női test kapcsán. Az eredetüket nem ismerjük, mégis elfogadjuk, mint alap „nézeteket”. Részigazságok lehetnek bennük, előfordul, hogy a tudományba is átszivárognak, bár valós tudományos alapjuk nincs.

• A PMS-t sokszor hozzák összefüggésbe a hisztizéssel. Magának a hiszti szónak az eredeti jelentése „méh”. Természetesen a ciklusbeli változások kihatnak a női viselkedésre, hiszen 25-30%-ban változik meg az agy biokémiája a ciklusnak megfelelően. A cikluskövetés itt is sokat segíthet, hogy mindig tudjuk, melyik szakaszunkban vagyunk épp.

• Helen O’Connell ausztrál orvos 1998-ban publikált először a csiklóról részletesen. Az orvosi szakirodalomban még a mai napig sem ábrázolják megfelelően, és előfordulnak olyan intimplasztikai műtétek, ahol fontos idegek kerülnek eltávolításra a csiklóval kapcsolatos információhiány következtében.

• Teherbe lehet esni szoptatás mellett és menstruáció alatti együttlétből is, bár kicsi az esély rá. Fontos kulcs itt is a cikluskövetés: a legtöbb ilyen eset félreértésből, információhiányból adódik, pl. adott vérzés rossz értelmezése, méhnyaknyák ismeretének hiánya.

•Minden nőgyógyászati tankönyvben, menstruációs ciklusról szóló szakcikkben 28 naposként definiálják a ciklust, miközben az esetek 13%-ában beszélhetünk csupán erről az intervallumról. Ennek sok köze van a fogamzásgátló tabletták működési mechanizmusához, amit 28 napos ciklusra terveztek.

• A 14. napon, középidőben történő ovuláció mítosza onnan ered, hogy míg a follikuláris szakasz változó lehet, a luteális szakasz állandó („tankönyvileg” 14 napos), és a (szintén tankönyvi) 28 napos ciklusból kivonva kerül az ovuláció éppen a 14. napra – ez így a természetben, valós női ciklusokban persze nagyon ritkán fordul elő. A jól ismert 21. napi vérvétel is ugyanehhez a kalkulációhoz köthető: itt a 14. napi feltételezett ovulációhoz adunk 7 napot – miközben az esetek majdnem 90%-ában ez egy hibás számítás.

• Az orgazmus hatására történő spontán ovuláció szintén egy óriási mítosz, ugyanis a ciklus és az ovuláció megtörténte nem függ a szexuális aktivitástól. Sokan összekötik ezt a tévhitet a 14. napi ovulációval, illetve azt is fontos tudni, hogy a spermiumok képesek akár 5 napon keresztül is életben maradni a méhnyakba jutás után. Bár több peteérési hullám lehet, de maga az ovuláció csak a végső hullámban történik meg, tehát egy alkalommal egy ciklus során. A nemkívánt terhességtől igazán csak a testünk működésének ismerete és a cikluskövetés tud „megvédeni”.

• A méhnyaknyák jelenléte mítosz és tabu is egyben. Az ösztrogén hatására a méhnyak termeli, állaga változó lehet, és teljesen természetes jelenség. Funkciója, hogy segítse a spermiumok méhnyakba való jutását. Ezzel szemben az általános tévhit hatására sokan – akár babatervezők is – irrigálnak szex előtt a „tisztaság” érdekében, miközben épp a fogantatás kulcsát mossák ki…

• NAGY BEJELENTÉS: Janka könyvet ír! 🙂