Mi az a hiperkooperáció, amitől sikeres az emberi faj? Miért fontos evolúciós szempontból a menopauza? Mivel jár, hogy paleolit agyunk van? Csapatban lenni vagy szexelni? Mi a női stratégia a rejtett ovuláció mögött? A menopauza vezetett a monogámiához? Mely férfiaknak van nagyobb esélyük nőt találni? A sportautó az új pávatoll? Mi a biológiai háttere a homoszexualitásnak? Mi a különbség a női és férfi homoszexualitás között? Tényleg szinkronizálódhat az egymáshoz közeli nők menstruációja? Számos izgalmas kérdés és téma, ami előjött beszélgetésünk során, amelyben dr. Scheuring István, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, kutató, az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének munkatársa, a Kooperáció és Evolúciós Ökológia Kutatócsoport vezetője volt vendégünk.

TARTALOMMUTATÓ

0:00 Vendégünk: dr. Scheuring István evolúcióbiológus
5:00 Az emberi faj sikeressége: kooperáció, altruizmus
17:50 Menopauza: a monogám kapcsolatok evolúciós alapja
35:05 Fogamzásgátlás evolúcióbiológiai szemszögből
49:55 Az emberi párválasztás meghatározó szempontjai
1:01:35 A homoszexualitás biológiai háttere

GONDOLATOK A RÉSZBŐL…

• Az evolúcióbiológia sokrétű tudományterület, ami azt vizsgálja, milyen lépéseken keresztül jutottunk el oda, ahol most vagyunk. Az evolúcióbiológus munkája során sok adatgyűjtés szükséges. Mára már egyre többet tudunk a genetikáról, mégis vannak pl. olyan régi, izgalmas kérdések, amelyek kihívást jelentenek az evolúciós magyarázat szempontjából (pl. a kooperáció evolúciós háttere). A biológiában – szemben a fizikával – ha látunk egy jelenséget, szinte biztosak lehetünk benne, hogy több jó magyarázat is van rá.
• Darwin–Bateman-hipotézis: az ivarsejtek méretének aránya döntő hatással van a nemi szerepek alakulására, vagyis a hímivarsejtnél jóval nagyobb méretű petesejttel rendelkező nőstények sokkal több energiát fektetnek az utódgondozásba, mint a hímek. A magyar tudóscsoport kifinomult statisztikai eljárással végzett kutatómunkája során azonban kiderült, az utódgondozás mértéke nincs összefüggésben az ivarsejtek méreteivel.
• A ma élő vadászó-gyűjtögető társadalmak döntő többségénél a monogám kapcsolatok jellemzőek. Ennek meglepő evolúciós alapja a menopauza jelensége, ami biológiai szempontból az emberi evolúció döntő lépése. A már nem szaporodó nők legfontosabb „funkciója” az unokák segítése, sőt, a női életkor megnövekedésében is rendkívül nagy szerepük volt.
• A vadászó-gyűjtögető társadalmak teljes mértékben demokratikusak. Tiszteletben tartják a szabad döntést, férfi és nő egyaránt dönthet pl. az aktuális kapcsolatból való kilépéséről, egyáltalán nincs semmiféle kényszerítés. A mezőgazdaság ezen sokat változtatott. A vagyoni egyenlőtlenségek rengeteg feszültséget okoztak, amit a nagy világvallások próbáltak enyhíteni szabályrendszereikkel.
• A fogamzásgátlás megjelenésével megváltozott az utódokhoz való viszony. A fejlett társadalmak már az utódok „minőségére” fektetik a hangsúlyt, így csökken a gyerekszám. A kevés gyermekes családoknál megfigyelhetően jobb képességűek az utódok, pontosan azért, mert több szülői figyelem jut rájuk. Érdekes az embereknél jelenlévő rejtett ovuláció funkciója is: a férfi részéről egy folyamatos jelenlétet igényel (evolúciós szempontból), így a kapcsolat fennmaradását eredményezi (míg pl. az állatok többségénél az ovuláció ideje nyilvánvaló).
• A párválasztás is erős evolúciós szempontokon alapszik. A nyugati társadalmakban pl. egy nőnek rendkívül fontos a férfi humorérzéke – intelligenciára, dominanciára utal, ugyanakkor feltételezhető, hogy az illető kevésbé agresszív. A férfiak által preferált homokóra női alak evolúciós alapja pedig az, hogy a hölgy vélhetően nem terhes, ugyanakkor a nagyobb mellek és széles csípő kedvezőek egy esetleges utód szempontjából.
• Több mint 1500 fajnál létezik homoszexualitás. Az emberek 5-7%-a nem tisztán heteroszexuálisnak vallja magát (ld. még Kinsey-skála). Van-e ennek valamilyen biológiai alapja? Egyrészt ilyen esetben az epigenetikai jelek (a gének „kapcsolói”) nem törlődnek ki teljes mértékben az embrió ivarsejtjeiből, másrészt az anya immunrendszere is befolyásolhatja a magzat agyi működését (az Y kromoszómára való erősebb immunválasz által a várandósság során).

LINKEK, AMELYEKRŐL A RÉSZBEN SZÓ ESETT

A Válasz Online interjúja dr. Scheuring Istvánnal:
https://www.valaszonline.hu/2021/11/02/scheuring-istvan-darwin-evolucio-szex-interju/

A Darwin–Bateman-paradigmáról (angol nyelvű összefoglaló):
https://en.wikipedia.org/wiki/Bateman%27s_principle

Dr. Scheuring István előadása a homoszexualitásról:
https://qubit.hu/2022/07/22/scheuring-istvan-a-sajat-nemukhoz-vonzodok-agya-maskepp-mukodik-ami-mar-az-anyamehben-eldol-es-a-kovetkezo-generaciora-is-kihat

A Kinsey-skáláról (angol összefoglaló):
https://en.wikipedia.org/wiki/Kinsey_scale