23 jún

A természetes fogamzásgátlás módszerei

a_természetes_ fogamzásgátlás_módszerei

Sokat írtam eddig a természetes fogamzásgátlásról, de ez így nagyon tág fogalom. Sajnos a legtöbb orvosi portálon, és a női magazinokban is finoman szólva hiányos a tájékoztatás ezekről a módszerekről, ráadásul keverik a szezont a fazonnal, összemossák a naptármódszert a hőmérőzéssel, a szimptotermális módszert pedig nem is nagyon említik így külön, úgyhogy itt az ideje a fogalmi tisztázásnak. Úgy gondolom, hogy hiánypótló lesz a cikkem, még azt is le merem írni, hogy egyedülálló.

Ahhoz, hogy jobban megértsük a FAM, azaz a termékenységtudat lényegét, végigvesszük, hogy milyen más módszerek léteznek, és miért is a termékenységtudat-módszer a leghatékonyabb ezek közül.

Kezdjük azokkal a módszerekkel, amikkel jobb, ha nem próbálkoztok. Ezek a számolós módszerek, amelyekkel az az alapvető probléma, hogy statisztikai tényeken alapulnak és teljesen kihagyják a biológiai, termékenységi tünetek megfigyelését:

Naptár módszer/ ritmus módszer fajtái – azaz a számolgatás

Fontos megjegyezni, hogy a naptár- és számolós módszerek egyik alapja az, hogy a luteális fázis, azaz a peteéréstől a következő menstruációig tartó időszak egy állandó hosszúságú időszak. Tehát, ha neked 14 nap ez a szakasz, akkor előfordulhat, hogy néha 13 nap, néha pedig 15, de átlagban 14 napra jön ki. Szóval a peteérés időpontját elvileg megkaphatjuk úgy, hogy a következő menstruáció várható időpontjából levonunk 14 napot, és ha azt vesszük alapnak, hogy a normál ciklus 28 napos, akkor ki is jön a 14. napra a peteérés. Csakhogy ez a legtöbb nőnél nem így pöccre működik. Van akinél 12, van akinél 16 napig tart ez a szakasz, és belátható, hogy nem túl egyszerű az eljövendő menstruáció időpontját megjósolni, és különben is ezen kívül még millióegy tényező befolyásolja a ciklust… És nem vagyunk egyformák. Így máris belátható, hogy annyi változó lépett be a képbe, hogy lehetetlenség ez alapján statisztikákból következtetni egyes nők termékeny időszakára.   És most jöjjenek a módszerek:

Ogino–Knaus-féle módszernek is nevezzük a német Hermann Knaus és a japán Kyusaku Ogino professzorok után.
Ez a módszer éppen olyan hatásos, mintha lottóznál, csak mivel kevesebb számmal játszol, nagyobb a valószínűsége, hogy nyersz. Azon alapszik, hogy a nők ciklusa általában 28 napos, és általában a ciklus 14. napján van a peteérés. Nos, ennek éppen annyi az esélye, minthogy a ciklus 9. vagy 20. napján történik meg a tüszőrepedés, tehát már itt borul az elmélet, de sajnos a „14. nap mítosza” rendíthetetlenül tartja magát a köztudatban és az orvostársadalomban is. A módszer szerint tehát a 14. napot megelőző és ezt követő három napban, azaz a 11.-től a 17. napig kerüni kell a védekezés nélküli együttlétet, ha a fogamzásgátlásként szeretnénk alkalmazni. Akár a terhesség elkerülése, akár a teherbeesés a cél, ez a módszer nem fog hathatós segítséget nyújtani. Hatékonyság: kb 75%

Standard Days módszer

A Georgetown Egyetem által kifejlesztett számolgatós módszer. A nők úgynevezett ciklusgyöngyök segítségével állapítják meg a termékeny időszakot. Csak azoknál hatékony (?), akiknek a ciklusuk 26-32 nap hosszú. Ez a módszer a 8. naptól a 19. napig terjedő időszakot tekinti a termékeny időszaknak – ééés ennyi. Hatékonysága: tipikus használat esetén kb 88%, tökéletes használat esetén elérheti a 95 %-ot

Jónás-naptár:
Ez a módszer legnkább a teherbeesés elősegítéséről szól. Itt már bejön a képbe a horoszkópod és a holdfázis is. Dr. Jónás Jenő, szlovák orvos állítólag egy több ezer éves babiloni kőtábla töredéken olvasott mondat alapján kezdte meg kutatásait, mely szerint „a nő termékenységét a Hold egyes fázisai irányítják”. Erről most nem is írnék többet, mert nem biológiai tényeken alapszik. Azért említettem meg, mert sokaknak beugrik a természetes fogamzásgátlás kapcsán, hogy „igen, halottam már róla, valami köze van a horoszkóphoz is, nem?” Na, ez az a módszer, de mi ezzel nem foglalkozunk a továbbiakban. Hatékonyság: nincs adat

Az önmegfigyelésen alapuló módszerek

basal thermometer with graphs

 

Ezeknek a módszereknek a hatékonysága nagyban függ a helyes alkalmazástól, a következetességtől, de elsajátíthatók, és egy kis odafigyeléssel rendkívül hatékonyan alkalmazhatók fogamzásgátlásra. Méghozzá azért, mert a te saját tested egyéni jelzéseit veszi figyelembe, és nem statisztikai adatokat. Ezért nagy baj, ha keverjük ezeket a közbeszédben a naptár módszerrel.

A hőmérőzés:

Hillebrant- vagy Döring-féle módszernek is nevezzük.
Lényege, hogy minden reggel, még felkelés előtt megmérjük az ébredési hőmérsékletet (ez az alaptesthőmérséklet), majd egy táblázatban rögzítjük. Hogy mi derül kiebből? Az érett petesejt tüszőből való kilökődése, vagyis az ovuláció után a hőmérsékleti görbén látható egy kis hőmérsékletesés (nem mindenkinél), majd a progeszteron hatására a ciklus második felében a női test alaphőmérséklete megemelkedik (hogy mennyivel, az egyénenként változó lehet, vannak erre pontos szabályok), és egészen a következő menstruáció kezdetéig ezen az emelkedett szinten marad. Ez a hőmérsékletugrás reggelenkénti hőmérőzéssel kimutatható. Háromnapi megemelkedett hőmérséklet után a ciklus hátralevő részében nem következhet be a fogamzás. Így állapíthatjuk meg a ciklus végi terméketlen időszakot. Hatékonyága: kb.97-99%

A méhnyaknyák vizsgálata:

  • Billings-módszer: A módszert Dr. John és Evelyn Billings orvos házaspár dolgozta ki és azon alapszik, hogy a méhnyaknyák állaga, érzete a ciklus különböző fázisaiban változik. A termékeny időszak kezdetével a hüvely egyre nedvesebb érzetű lesz, míg a peteérés közeledtével a nyák nyúlós, tojásfehérje-szerű állagot vesz fel. Ez a termékeny típusú nyák nagyon fontos szerepet játszik a fogamzásban, ugyanis ettől (is) függ a spermiumok élettartama a női reprodukciós rendszeren belül. A termékeny nyák a peteérés előtt 5-6 nappal jelenik meg, és a megfigyelésével igen pontosan határozhatjuk meg a termékeny időszakot. Ez a változás kimutatható ovulációs mikroszkóppal is (pl. Fertility PG/53), ugyanis a nyák és a nyál állaga is változik, a mikroszkóp alatt látható, hogy érdekes, páfrányos alakzatot vesz fel a kristályos szerkezete. Hatékonysága: magasabb, mint 99 %
  • Creighton-módszer: (további megnevezések: Creighton Model, FertilityCare, CrMS) a Billings módszer sztenderdizált változata. Nagyon pontos és precíz meghatározásokat használ a nyák különböző állapotaira. Hatékonysága: magasabb, mint 99 %

A méhnyak vizsgálata:

A méhnyak pozíciója, nyitottsága, állaga alapján is következtethetünk a termékeny időszakra. Ez a hamadik termékenységi jel a hőmérséklet és a nyák mellett.

Szimptotermális/tüneti hőmérőzés módszer: 

A három elsődleges termékenységi jel megfigyelésén alapszik. Tehát az ébredési hőmérséklet, a nyák és a méhnyak vizsgálatán. Ehhez még hozzávehetjük az egyéb termékenységi jeleket, például vannak olyan nők, akik még azt is érzik, hogy a tüszőrepedés éppen melyik oldali petefészekben következik be. Ezt táblázatban vezetve nagyon pontos képet kapunk a termékeny időszakról, a termékenységünk és a testünk működéséről. Ezért is nevezzük termékenységtudat-módszernek.
Hatékonysága: 99,6%

Speciális helyzet: szoptatás alatt: Lactational Amenorrhea Method (LAM)
A természetes fogamzásgátlási módszerek közé sorolhatjuk még a szoptatást is, amely önmagában nem nyújt elég védelmet. Ám bizonyos, nagyon speciális szoptatási feltételek megvalósulása esetén növelhető a fogamzásgátló hatása. Ezt a módszert nevezzük LAM-nak. Hatékonysága: 98%

Mi a tüneti hőmérőzés módszerrel fogunk foglalkozni a továbbiakban, ugyanis a legmegbízhatóbb a természetes fogamzásgátlási módszerek közül. De így elég hivatalosan, talán túl tudományosan hangzik, ezért befogadhatóbb néven emlegetik a külföldi források is. Ez pedig a FAM, azaz Fertility Awareness Method, magyarul termékenységtudat-módszer. Nevezik még NFP-nek, azaz Natural Family Planningnek, magyarul természetes családtervezésnek (TCST) is.

Mindkét elnevezés a szimptotermális módszerre vonatkozik, csak etikai, szemléletbeli különbségeket találunk. Az NFP/TCST leginkább vallásos körökben ismert és annyiban tér el a FAM-tól, hogy a termékeny időszakban az önmegtartóztatást fogadja el a védekezés megfelelő formájának, valamint elsősorban jegyespároknak és házasoknak tanítják meg a módszert. Míg a FAM a párra bízza a védekezés formáját, akár barrier módszerek alkalmazásával is (óvszer, pesszárium, méhszájsapka) lehet védekezni a termékeny időszakban, és akárkinek átadja ezt a testünkről szóló gyönyörű tudást. Egyébként most már keverednek a kifejezések, és a TCST-sek is használják a Fertility Awareness kifejezést. Igazából ez nem baj, a lényeg ugyanaz, csak a kommunikáció más. Ezért én a továbbiakban elsősorban Fertility Awareness, termékenységtudat- és tüneti hőmérőzés-módszerként fogom említeni, tanítani a módszert.

Készítettem egy infografikát is, hogy könnyebb legyen átlátni a rendszert:  

A természetes fogamzásgátlás módszerei

 

Add tovább!
Share on Facebook0Share on Google+0Pin on Pinterest3Email this to someone

2 thoughts on “A természetes fogamzásgátlás módszerei

  1. Pingback: A természetes fogamzásgátlás - Hormonmentes.hu

  2. Pingback: Egyből három?! OMG ikreket várunk! - Don't worry, lift heavy!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.